Csapatunk

Már óvodásként pszichológusnak készültem, bár ez akkor még csak a családi minta miatt merülhetett fel bennem, mivel édesanyám is pszichológus. Az évek alatt sokszor érdekelt más terület (zene, építészet), de a pályaválasztás idejére újból visszataláltam a pszichológiához. Tudtam, hogy gyerekekkel, családokkal szeretnék foglalkozni, és megérteni, kísérni szeretném őket abban a folyamatban, ahol a személyek és a köztük lévő kapcsolat is formálódik.

2009-ben végeztem az ELTE-n alkalmazott fejlődéslélektan és életvezetési- és pályatanácsadás szakirányon. Ezután a gyakorlat megszerzése mellett a módszerspecifikus képzések irányába indultam el, és végeztem el az Integratív Gyermekterapeuta képzést (2011.) és a pszichodráma asszisztensi képzést (2014.) a hozzá tartozó önismereti kurzusokkal. Közben az aktuális munkahelyemen házon belüli képzésen autogén tréning, meditáció, resztoratív konfliktuskezelés területén fejlődtem. Ezután a Pécsi Tudományi Egyetemen szereztem meg gyermek- és ifjúsági mentálhigiénés- és klinikai szakpszichológusi végzettségemet, amit csak úgy emlegetnek a köztudatban, hogy gyerek klinikus. Ezzel eldőlt, hogy életem végéig (vagyis 75 éves koromig, ha megérem) képzéseimet folytatnom kell, ami valójában jó is, mert még sok minden a terveim közt szerepel: művészetterápia, relaxáció, meditáció, KIP, rajzelemzés, zeneterápia,

Szakmai tapasztalataimat már az egyetemi éveim alatt elkezdtem. Eleinte gyermekotthonokban önkénteskedtem, majd egy speciális iskolában dolgoztam iskolapszichológusként, ahol egyéni és csoportos foglalkozásokat tartottam, tartottunk ADHD-s, tanulási zavarokkal küzdő, viselkedészavaros tiniknek. Ezután Pest megyén belül több helyen dolgoztam nevelési tanácsadóban, amit később pedagógiai szakszolgálattá egyesítettek. Így onnantól (2011.) nem csak a terápiás területen, hanem diagnosztikában is fejlődnöm kellett: BTMN vizsgálatokat végeztünk, illetve időszakosan az iskolaérettségi vizsgálat illetve esetenként pszichodiagnosztika is előfordult.

Magánrendelésben 2010 óta dolgozom. Gyermekeim születésénél (2017., 2018., 2020.) pár hónapig szünetelt, de azóta már csak ezen a területen tevékenykedek. Mindenféle korosztály mindenféle problémával szokott hozzám kerülni, így szívesen dolgozom serdülőkkel, kisiskolásokkal, óvodásokkal, vagy fiatal felnőttekkel is. A legkisebbeket (3 éves korig) szülővel együtt, inkább anyával szoktam fogadni. Sok esetben a konzultáció, szülői tanácsadás is elegendő ilyenkor, és velük indul el egy együttműködés. Előfordulnak szomatizációs tünetek (hasfájás, fejfájás, hányinger), vagy alvási, evési nehézségek, figyelem és aktivitás zavara (ADHD), beilleszkedési nehézségek, szorongások, félelmek, dühkitörések, indulatkezelési problémák, pánik(szerű) tünetek, autizmus gyanúja, hangulati problémák, öngyilkossági gondolatok.

Leginkább a terápiás működésben érzem otthon magam, ahol a gyerekek, fiatalok és a szülők bizalmába kerülve igyekszem egy biztos pont lenni, hogy előbb hozzám, majd egymáshoz találjanak. Hiszem, hogy a nagy viharok, nehézségek hullámaiból ki lehet kerülni, ha van egy viszonyítási pont, egy kapaszkodó. Keresztényként úgy hiszem, ez jóval nagyobb történet nálunk, de személyesen igyekszem segítő kezet nyújtani, nem csak azért, hogy ne egyedül legyenek a gyerekek és családok a nehézségekben, hanem azért is, hogy a körön kívül állva segítsek lendületet találni a saját megoldások megtalálásához.

Marton Judit klinikai gyermek szakpszichológus vagyok, a Bedestan Bt munkatársa jelenleg.

1980 – ban végeztem Debrecenben, a Kossuth Lajos Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karán, s szereztem pszichológus diplomát (Oklevél száma: 2829/1980.B.).

Szakképesítésemet Budapesten, az Orvostovábbképző Egyetemen kaptam kézhez, 1989-ben (Szakoklevél száma: 51/1989)

Aktuális Működési Nyilvántartási Igazolványomat az Országos Kórházi Főigazgatóság adta ki 2021 - ben, mely 2026.06.09.-ig érvényes.

A MOK tagja vagyok.

2000 óta folyamatosan veszek részt szakmai továbbképzéseken, melyeknek nagy része a működési nyilvántartáshoz kapcsolódik, s az elvégzett képzéseket a Semmelweis Egyetemen tartják nyílván.

Képzéseim során, a kötelező szinten tartó elméleti képzések mellett, többféle diagnosztikus és terápiás eljárást tanultam meg. Pl. teljesítményteszteket, projektív teszteket, ill. családterápiát, gyermekek részére játékterápiát, gyermek – pszichodrámát, szenzorosintegrációs terápiát, autogéntréninget.

Korábban, főállásban 12 éven át dolgoztam az egészségügyben, gyermek-, és ifjúságpszichiátriai ambulancián, majd 18 éven keresztül az oktatás – nevelés területén, nevelési tanácsadóban, ill. pedagógiai szakszolgálatnál, itt is diagnosztikus és terápiás tevékenységet végezve alapvetően. Gyermekekkel, serdülőkkel, fiatalokkal, szülőkkel folytatott munkám során sokrétű tapasztalatot szereztem, szolgálva előrehaladásukat, érdekeiket. A teamben való együttműdést – szakorvosokkal, pedagógusokkal, szociálismunkásokkal, más megközelítéssel is dolgozó pszichológusokkal - alapvetően fontosságúnak tartom a több szempontú megközelítés, beavatkozás, holisztikus szemlélet hatékonysága miatt. A közös munka, a kölcsönhatások, az együttes alkotás közben mindig is aktív, a történéseket alapvetően formáló résztvevőknek láttam, látom a hozzám, a hozzánk forduló egyéneket, családokat is. Az évek során – nem utolsó sorban - tőlük is igen sokat tanultam magamról, a szakmámról, az emberi lélekről, az élet kihívásairól.

Érzelmi, hangulati (pl. félelmek, kedvetlenség, nyomottság, zaklatottság), kötődési, szomatizációs, ill. pszichoszomatikus (pl. alvási-, étkezési-, emésztési-, légzéshez-, ürítéshez kapcsolódó nehézségek, fájdalmak, más diszfunkciók), tanulási, magatartási, beilleszkedési problémákkal fordultak hozzám eddig elsősorban. Továbbá megterhelő élethelyzetek (pl. testvér születés, veszteségek, egzisztenciális problémák, distressz – kezelés), nevelési nehézségek (pl. düh, hiszti jelentkezése) kapcsán.

Alapvetően humanisztikus (a segítséget kérő szükségleteire, igényeire, testi-, lelki-, kapcsolati állapotára elsődlegesen figyelő), dinamikus (a tünetek hátterében meghúzódó, részben tudattalan, kialakító, fenntartó hatótényezők, belső konfliktusok feltárásának segítségével, a jelen lévő terapeuta – kliens kapcsolatával dolgozó), ill. rendszerszemléletű (közvetlenebb, kisebb, távolabbi, nagyobb társas kölcsönhatásokra figyelő, elemző munka, pl. család, mint rendszer) megközelítés ötvöződik terápiáimban.

Igen közel állnak hozzám K.K. Novick és J. Novick kiképző gyermekanalitikusok gondolatai, akik arról írnak többek között - elmondva a szülőknek is -, hogy a közös, terápiás munka célja: „együtt kideríteni a nehézségek okait, és azt, hogyan segíthetnek a gyerekeknek maguk a szülők. Addig fognak együtt dolgozni, míg tisztábban nem látják, mi segíthet. Ha aztán végül, közösen úgy döntenek, hogy a szülők megtettek mindent, csak ezután kezd a terapeuta a gyermekkel foglalkozni, a szülők további segítségével.”

Fontos szerintük, hogy a szülőkkel kialakított munkaszövetség eléggé tartóssá váljon ahhoz, hogy a gyermekkel folytatott terápia megkezdődhessen létrehozva vele egy privát teret. További szövetségek is lehetségesek, így a házastársak, a szülők és a gyermek/serdülő, testvérek (más jelentős személyek) között. „A terapeuta feladata valamennyit gondozni, észrevenni feszültségeiket, gyakorlati és érzelmi akadályaikat, és mindenkit bátorítani szövetségeik fenntartására.” Az eredmények közösen kovácsolódnak.

Tehát – tartalmilag összegezve - a gyermek/serdülő terápiájának kettős célja van szerintük: részben a gyermek előre mutató fejlődésének helyreállítása (lehetőségeinek megfelelően), részben a problémák, tünetek által szétrombolt szülő – gyermek kapcsolat helyreállítása úgy, hogy az mindkettőjük számára pozitív, életre szóló erőforrás legyen. Ezen belül a szülők segítése abban, hogy visszaálljanak a felnőttkori fejlődés progresszív útjára, amiben a szülőség egy szakasz.

Fontos szempont a terápiában résztvevők számára, beleértve a terapeutát is, hogy a folyamatot fejlődési tapasztalatként élhessék meg, foghassák fel.

/Idézetek, parafrázisok a K. K. Novick és J. Novick: Munka szülőkkel gyermekterápiában c. könyvből valók, melynek magyar fordítását 2014-ben adta ki az Animula Kiadó /

Gyermek- és ifjúsági klinikai szakpszichológus vagyok, jelenleg az EGO Klinika gyermekterapeuta képzését végzem. Gondolkodásomat és munkámat leginkább a modern dinamikus szemlélet jellemzi, emellett meghatározó számomra a rendszerszemlélet, így a gyerekekkel való munka során fontosnak tartom a szülőkkel való együtt gondolkodást, az ő támogatásukat gyermekük megértésében és megsegítésében.

Pszichológus mesterdiplomámat a Károli Gáspár Református Egyetemen szereztem 2014-ben, egy félévet a Liverpool Hope University-n töltöttem ösztöndíjjal. 2018-ban szakvizsgáztam a Pécsi Tudományegyetemen. Három évig dolgoztam pedagógiai szakszolgálatnál változatos életkorú és nehézségekkel küzdő gyerekekkel. Kezdetektől vágytam a klinikai területre, erre 2016-tól nyílt lehetőségem, a Szent János Kórház gyermek- és ifjúságpszichiátriai rehabilitációs osztályának munkatársaként szereztem tapasztalatot életvezetésükben elakadt serdülőkkel. Fontosnak tartom a munkával párhuzamosan a folyamatos képződést és szupervíziót, valamint az önismereti fejlődést.

Férjemmel két kisgyermeket nevelünk Budapesten.

2008-ban végeztem Dr. Antalfai Márta PhD. ECP kiképző pszichoterapeutánál művészetterapeutaként. Az oktatásfejlesztésben és tehetséggondozás területén vezettem be Dr. Antalfai Mártánál tanult „Művészeti terápia a személyiség komplex fejlesztésére” c. programot. Több szakemberrel létrehoztunk egy otthonoktatásra épülő pilot projektet Magyarországon, melynek része volt ez a fejlesztés is. A pedagógusok sajátos képzése mellett részt vettem tanuló- és szülőcsoportok támogatásában is, mely során művészeti terápiás elemeket alkalmaztunk a gyermekek személyiségének komplex fejlesztése céljából.

Privát életemben egy tehetséggondozott és évekig otthon oktatott fiatalember édesanyja vagyok. A fiam mellett több gyermeket is tudtunk rehabilitálni, majd integrálni az oktatási rendszerbe. A többi szülővel egymást segítve megtapasztaltuk ennek minden aspektusát. Mára tudom, hogy mekkora segítség lehet már az is, ha szülők a gyermekeik életébe csupán néhány művészetterápiás eszközt bevezetnek. Nem csupán szakemberként, hanem szülőként is alkalmam volt megtapasztalni azt, hogy milyen az, amikor segítségre van szükségünk. Fiam jelenleg 19 éves, kiegyensúlyozott, boldog fiatalember, BME Villamosmérnök szakon tanul. Azt gondolom, hogy ez mutatja számomra leginkább, hogy megéri szülőként a gyermekeink személyiségének komplex fejlesztésébe fektetni.

2021-ben Okleveles Rajzvizsgálati Szakértőként végeztem a Károli Gáspár Református Egyetem Rajzelemzési Intézeténél. Majd 2023-ban felsőfokú szakképzésen pszichológus végzettséget szereztem az angliai The Open University-nél.

A Lighthouse csapat tagjaként Standovár Sára mellett rajzvizsgálati szakértőként elkötelezett híve vagyok annak, hogy a gyermekek rehabilitációja során komplex módon közelítsünk meg egy adott problémát. Ennek érdekében a szolgáltatásaim az alábbiak:

gyermek rajzvizsgálat. Ez egy 3 alkalmas szolgáltatás, mely során az első alkalommal a szülőkkel felveszem a kapcsolatot, átbeszéljük a problémát. Második alkalommal a gyermek rajzolásának folyamatát rögzítjük és magát a rajzot megkapom. Ezt követően elemzem a kapott információk alapján a gyermek rajzát és szakvéleményt állítok ki.

szülői támogatás:

• szülőakadémia, mely során megmutatom, hogy milyen egyszerű művészetterápiás elemeket vezethetnek be gyermekeik rajzolási szokásaikba. Megértik, hogy ezek az egyszerű lépések milyen jelentőségteliek lehetnek, ha a mindennapos rajzok során a gyermekek életének a része lesz.
• szülői coaching: a gyermekpszichológussal egyeztetve a probléma ismerete mellett szülői támogató beszélgetések.

A rajzvizsgálati ismeretek hasznosíthatók gyerekeknél primer, illetve szekunder prevenciós és szűrővizsgálati céllal magatartási és beilleszkedési problémák (megváltozott viselkedés, túlzott visszahúzódás, közösségi szabályok figyelmen kívül hagyása, kapcsolati nehézségek stb.) esetében, az érzelmi-indulati élet zavarai esetében (fokozott érzékenység, nyugtalanság, agresszivitás, ideges eredetű beszédzavar, neurotikus tünetek stb.), tanulási és teljesítményzavarok esetén, ha a gyermek teljesítménye képességei alatt marad (írás- és olvasászavar, figyelemzavar, tanulási kedv hiánya stb.), valamint az iskolaérettség megállapításával kapcsolatos kérdésekben.

Vetési-Varga Katica vagyok, pszichológia mesterszakos hallgató interperszonális és interkulturális specializáción a Károli Gáspár Református Egyetemen, ahol fő fókuszban családi intervencióval, iskolapszichológiával és munkapszichológiával foglalkozunk. Számomra hatalmas felismerés volt, hogy a pszichológiai tudás milyen szinteken tudja az életünket minőségében megváltoztatni, beszéljünk érzelmeink, gondolataink kommunikációjáról, önismeretről, konfliktus- és stresszkezelésről stb; ezen az úton való elindulásban és járásban szeretnék segítséget nyújtani.

Az alapképzés során a technológiai stresszel, illetve a serdülőkori rezilienciával foglalkoztam kiemelten, amely témákból a szakdolgozatomat is írtam. Jelenleg Jungi analitikus csoportos önismeretre járok Szautner Erika kiképző jungi pszichoanalitikushoz.

A továbbiakban család- és párterápia, illetve tanácsadói szakpszichológia felé szeretnék továbbképződni.

A pszichológiai munka számomra találkozás. Két emberé, ahol lehetőség van megállni és együtt ránézni arra, ami belül zajlik. Lényeges számomra a köztünk kialakuló kapcsolat. Arra törekszem, hogy biztonságos és megtartó legyen, ahol a másik megélheti, hogy meghallgatják, megértik és támogatják, amikor megoldásokat keres, vagy igyekszik jobban megérteni önmagát. Segítő társként szeretném kísérni klienseimet ebben a munkában, hogy átéljék: nincsenek egyedül.

Gyerekekkel, serdülőkkel és felnőttekkel egyaránt dolgozom. Fiatalok esetében fontosnak tartom a szülőkkel való együtt gondolkodást, hiszen a gyerek sosem elszigetelt: amit érez és ahogyan viselkedik, mindig összefüggésben van családjával és környezetével. A közös munka célja, hogy a változás ne csak a gyermeket érintse, hanem a környezetét is, amelyben él.

Az elmúlt években többféle intézményben megfordultam. Dolgoztam kollégiumban, ahol serdülők és fiatal felnőttek számára nyújtottam egyéni és csoportos pszichológiai támogatást. Pedagógiai Szakszolgálatban szakértői vizsgálatokat, gyermekek pszichés megsegítését és szülőkonzultációkat végeztem. Önkéntesként pszichiátriai osztályon és pszichoterápiás intézményben vezettem csoportfoglalkozásokat, valamint autizmus spektrum zavarban érintett emberekkel való munkába is bepillantást nyertem.

Az alábbi problémákkal fordulhatnak hozzám:

• tartós feszültség, belső bizonytalanság
• kedvetlenség, levertség, motivációhiány
• élethelyzetekkel kapcsolatos kihívások, érzelmileg megterhelő időszakok
• családi, párkapcsolati vagy más fontos kapcsolatokkal kapcsolatos konfliktusok
• önbizalom- és önértékelési problémák
• önismereti és személyes fejlődési célok
• gyerekek esetében érzelmi, viselkedési vagy iskolai kihívások

Házaspárkánt két éve közösen kezdtünk el család-rendszer terápiát, imago párterápiát és kontextuális szemléletet tanulni. Mindig is fontos része volt a kapcsolatunknak az önismeret, a nyitottság, kíváncsiság másokra. Életutunkban sokszor megéltük azt, hogy a kapcsolatért, ha kell, energiákat mozgósítunk, a kapcsolatunk megtart, újraéled, esetleg új célok felé visz.

Közös tanulmányaink kezdetén megéreztük ennek a munkának a szépségét, erejét és legfőkképpen az értelmét. Mindig megtisztelő és felemelő is egyszerre egy párnak vagy egy családnak a „szent terébe” lépni. Munkánk során arra törekszünk, hogy a hozzánk forduló családok vagy párok minden tagja elfogadást és támogatást kapjon, mert abban hiszünk, hogy biztonságban tudunk fejlődni, kibontakozni, továbblépni.

Az imago kapcsolatterápiás módszerével csoportos és egyéni konzultációkon azt tanítjuk a pároknak, hogyan kapcsolódjanak újra egymáshoz, hogyan kezdjenek el más módon kommunikálni annak érdekében, hogy a kapcsolatuk tudatosabb szintre lépjen.

Családos üléseken a család jobb működése kerül fókuszba, az egyéni célok figyelembevételével. Sokféle nehézséggel nézhet szembe egy család: a gyermekek érkezése, fejlődése, intézménybe kerülése, a serdülőkor, a leválás folyamata sokszor normatív krízisként felboríthatja az addig jól működő családi rendszert. Máskor nem várt életesemények, gyász, válás, költözés feldolgozására kerül sor. Előfordulhat, hogy a családi szerepek, a határtartás mentén van nehézség, ilyenkor ezek tisztázása újra összerendezi, megerősíti a családot. Olykor pedig a szülők származási családjából hozott transzgenerációs mintával való munka az, ami mentén elindulhatunk a jobb megértés, a kapcsolódás felé.

Hitünk és tapasztalatunk szerint minden család, minden élethelyzet más és más, ami viszont közös a családokban, hogy annak minden tagjában mély igény van arra, hogy jobban tudjanak egymáshoz kapcsolódni, hogy elfogadást és megértést kapjanak azoktól, akikkel egy sorsközösséget kaptak, vagy vállaltak.

Mi ezt igyekszünk segíteni, ennek adunk teret üléseinken, ahol személyközpontú megközelítéssel, imago és dramatikus technikákkal várjuk a hozzánk fordulókat.

Eseteinket szupervízióba visszük, jelenleg tervezzük azt is, hogy futó képzéseink lezárta után további, családokkal való munkához kötődő képzésbe kezdünk munkánk minőségének a fenntartása érdekében.

2018-ban végeztem a Károli Gáspár Református Egyetem -akkor még- Tanító Pedagógiai Főiskolai kar óvodapedagógia szakán. Tanulmányaim alatt megfogalmazódott bennem, hogy az óvoda-iskola átmenet egyre nehezebb a gyermekek számára, így párhuzamos képzés keretein belül elvégeztem a matematika műveltségterületes tanító képzést. Ez alatt már elkezdtem gyakorlati munkámat egy óvodában, ami egyre jobban megerősített hogy az átmentet jobban kell segíteni, és ekkor kezdtem el iskola előkészítőt tartani a gyermekek számára. Ez alatt pedig azt éreztem hogy bizonyos területeket egyre nehezebb fejleszteni,erősíteni így idén diplomáztam Fejlesztőpedagógusként. Fő célom az, hogy a gyermekeket akar prevenciós vizsgálat keretein belül, vagy már meglévő szakértői bizottság által írt vélemény alapján a megfelelő fejlesztésben részesíthessem, hiszen nagyon sok készség alakítható óvodás illetve kisiskolás korban. Fontosnak tartom hogy a megfelelő odafigyeléssel, a gyermek megismerésével megkönnyíthessük a tanulmányi éveket. Úgy gondolom a legjobb fejlesztés a játék során lehetséges így ez alapozza meg az iskolaelőkészítő fejlesztést. Szeretném ha mindenki rá jönne a csoport illetve az egyéni foglalkozások alatt, hogy mi az erőssége, hogy érezzék a támogatást.

Szilvás Mónika tanító és gyógypedagógus vagyok. Pályámat 1996-ban a 3. kerületi Szellő EGYMI-ben kezdtem, ahol jelenleg is SNI-s gyerekekkel dolgozom. A művészeti órák mellett állatasszisztált foglalkozásokat tartok, nyaranként pedig alkotó táborokat szervezek. A művészetek gyakorlása egész életemet végigkíséri. Gyerekkoromban csellóztam, és eredetileg zenei pályára készültem, de később a képzőművészetek felé fordult az érdeklődésem. Nagy hatással volt rám Bátorfi Andrea művészettörténész és művészetterapeuta, akinél 1998 és 2008 között csoportos terápián vettem részt. Pályám során mindig arra törekedtem, hogy saját élményeimet és jó gyakorlatokat megosszam, és alkalmazzam pedagógusi munkámban. Különösen fontosnak tartom, hogy a tipikus fejlődéstől eltérő fejlődésmenetű tanítványaim számára elérhetővé tegyem a kísérletező tanulást és a kreatív képességek kibontakoztatását. Megfelelő körülmények között ezek a tanítványok teljesen más oldalról mutatkoznak meg, szabadabbak és nyugodtabbak a csoportos kreatív alkalmak során, sikerélményekhez jutnak, ami rendkívül fontos számukra. Az alkotási folyamatok segítenek nekik a figyelmük irányításában, szorongásuk oldódik, és szociális készségeik nagymértékben javulnak.

Óvónő édesanyám ösztönzésére lettem pedagógus. Első diplomámat református hitoktató szakon szereztem, a diploma megszerzését követő években dolgoztam óvodásokkal és általános iskolásokkal is. A gyerekekkel végzett munkám, a külföldi tapasztalataim (Svédország, Finnország, Anglia) és a tanulmányaim hatására a gyermekközpontú, élmény alapú, inkluzív nevelés-oktatás a szívügyemmé vált. Az élményalapú, sok játékkal és humorral fűszerezett fejlesztésben hiszek.

• Beszédértés, beszédészlelési probléma esetén (nem köti le a mesehallgatás, nem szeret telefonálni).
• Kérdésre nem ad megfelelő választ (pl. Hol voltál a hétvégén? – Piros autó.).
• Keveredő dominanciák és a ki nem alakult oldaliság esetén (jobb kézzel rajzol, bal kézzel eszik).
• Időbeli tájékozódásban segítségre van szüksége (pl. évszakok, napszakok megnevezésekor segítséget kér).
• Zöngés és zöngétlen hangok megkülönböztetése nehezen megy (pl. fonal-vonal).
• Hiányos testséma esetén (testének, testrészeinek biztos ismeretének hiánya).
• Pontatlan finommozgások esetén (nem szeret rajzolni).
• Beszédjében kihagy hangokat (pl. hóember helyett- óembert mond).
• Beszédjében felcserél hangokat (pl. szép helyett – sépet mond).
• Térbeli tájékozódásban segítségre van szüksége (fenn, lenn, alatta szavakat keveri).
• Szülőkonzultáció keretében át tudjuk beszélni a gyermekükkel kapcsolatban felmerült kérdéseket.

Tanító, hittanoktató, gyógypedagógus, fejlesztőpedagógus és mentorpedagógus vagyok. Tapasztalatom, hogy még mindig nem elég teljes ez a kör, ahhoz, hogy minden érintettnek tudjak segíteni a fejlődésében a tanuláshoz való viszonyában, ezért miközben életcélom, hogy a tanulás mindenki számára örömforrás legyen, én magam is folyamatosan élem a tanulók útját és keresem a fejlődés lehetőségét.

Jelenleg általános iskolában tanítok alsó és felső tagozaton. Szeretek részese lenni, ahogy a gyerekek játszva tanulnak és hálás vagyok, hogy szemtanúja lehetek, ahogy egyre önállóbbak tanulási folyamatokban, társas kapcsolataik megélésében. Hálás vagyok, hogy ezekben a helyzetekben mellettük lehetek, és támogathatom őket. Szeretem, ahogy közösen jövünk rá egy-egy nehézség megoldókulcsára legyen az tantárgyi elakadás, vagy nanulásmódszertani nehézség.