Tanulási zavarok-tanulási nehézségek

Hogyan ismerhetők fel és kezelhetők a különböző tanulási nehézségek?

Tulajdonképpen mi is a tanulási zavar?

Tanulási zavarról akkor beszélünk, amikor a normál/átlagos intelligenciaszintjéhez képest a tanulási képességekben, részterületeken jelentős és tartóselmaradás figyelhető meg. Az iskolai tanulás során nehezítik az olvasás, az írás és a matematikai készségek elsajátítását. Az oktatásban SNI, vagyis sajátos nevelési igényű státuszként jelenik meg.

A hátterében általában több tényező is megfigyelhető:

Gyakran megfigyelhető a genetikai háttér, öröklés: tanulási zavarral küzdő gyermekek családjában gyakran fellelhető a tanulási zavar

Terhesség alatt, vagy születés körüli nehézségek (elhúzódó szülés, oxigénhiányos állapot)

Csecsemőkori ismétlődő lázas állapotok

Hallási-, látási észlelési problémák

Beszédészlelés, beszédértés, beszédprodukció nehézségei

Fejletlen kézmozgás, finommotorika

Szenzoros integrációs nehézség: a különböző csatornán (látás, hallás, tapintás, stb.) érkező ingerekre, impulzusok összerendezésének nehézsége.

Minimális agykárosodás (MCD, POS)

Gyenge verbális, nyelvi készségek

A tanulással kapcsolatos részképességek elmaradása bizonyos esetekben csak lassabb fejlődés, éretlenebbműködés. Tanulási zavarnál komplexen jelennek meg a nehézségek, melyek tartósan jelen levő deficitek.

Ennél enyhébb a tanulási nehézség kategória. Ebben az esetben az elmaradás szintje nem annyira komplex, vagy nem annyira súlyos, mint egy tanulási zavar. Az oktatási rendszerben ez jelenik meg a BTMN státuszban, ami a beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézség gyűjtő fogalma. A Pedagógiai Szakszolgálatok kompetenciája ezt felmérni. A fejlesztést gyógypedagógus látja el a Szakszolgálatban vagy a gyermek iskolájában.

Az SNI státusz eldöntésében a Tanulási képességet mérő bizottság, a megyei szinten működő bizottság a kompetens. Az általuk felmért, komplex tanulási zavarral küzdő gyermekek fejlesztése és gondozása egy külön rendszerhez, az EGYMI- hez (Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény) tartozik, ami az iskolákba kijáró „utazó gyógypedagógusokkal” segíti a gyermekek fejlesztését.

A következő diagnosztikus kategóriák tartoznak ehhez a témakörhöz:

• F80 A beszéd és beszédnyelv specifikus fejlődési rendellenességei
• F80.0 Az artikuláció jellegzetes zavara
• F80.1 A kifejező (expresszív) beszéd zavara
• F80.2 A beszédmegértés (receptív beszéd) zavara
• F80.3 Szerzett aphasia epilepsziával (Landau–Kleffner-szindróma)
• F80.8 Egyéb nyelvi és beszédfejlődési zavar
• F80.9 A beszéd és a nyelv fejlődésének nem meghatározott zavara
• F81 Az iskolai teljesítmény specifikus fejlődési rendellenességei
• F81.0 Meghatározott olvasási zavar (dyslexia)
• F81.1 Az írás zavara (dysgraphia)
• F81.2 Az aritmetikai készségek zavara (dyscalculia)
• F81.3 Az iskolai készségek kevert zavara
• F81.8 Az iskolai készségek egyéb fejlődési zavara
• F81.9 Az iskolai készségek nem meghatározott fejlődési zavara
• F82 A motoros funkció specifikus fejlődési rendellenességei
• F83 Kevert specifikus fejlődési zavarok

A probléma feltárása minél hamarabb történik, annál nagyobb a hatékonyság a fejlesztésben, fejlődésben. A tanulási zavarokat iskolás kor előtt nem diagnosztizálják, hiszen nincs is még szó klasszikus tanulási funkciókról, ám vannak olyan részterületek, amelyek elmaradása figyelemfelkeltő, és fejlesztésük elkezdése lényeges lehet iskolakezdés előtt.

Ilyenek a következők:

Nagymozgás, finommotorika, grafimotorika (mozgásànak összerendezettsége, ujjainak finom használata, látás és kézmozgás összehangolása, stb.)

Testséma

Érzékelés, észlelés: látási, hallása, téri ingerekre feldolgozása

Gondolkodási funkciók

Emlékezet

Figyelem: vizuális-, auditív-, koncentráció, 

Beszédértés, beszédészlelés

Kommunikációs készségek

Szociális-érzelmi területek

Tanulási, megismerési képességek

A fejlesztés során a gyermek képességeire alapozva, és nehézségeit felmérve a fenti területeknek a mozgósítása és erősítése történik.

Az eddig említett nehézségek mellett megjelenhetnek viselkedésbeli problémák is, amelyek inkább másodlagos, vagyis az eredeti problémára ráépülő, később kialakult nehézség. Ezek kezelésében, formálásában nagy segítséget tud nyújtani a pszichológussal való közös munka, , ha a gyógypedagógussal is együttműködve dolgozik.

A leggyakrabban a tanulással kapcsolatos ellenállásban, indulatkezelésben, impulzivitásban, szorongásban, teljesítménnyel kapcsolatos félelmekben, gátlásokban szokott segíteni.

A tanulási zavarok mellett több olyan nehézség is figyelmet igényel, amelyek már óvodás korban megjelennek: fejlődési zavarok, nyelvi zavar, figyelemzavar, autizmus. Ezekről később külön írunk.